Szokványos japán hétköznap, zsúfolt tömeg áll a peronon hazafelé tartva. Ki a munkából, ki az iskolából. Egyszer csak egy csapat iskoláslány láncot alkotva a peron szélére áll, és nevetgélve a vonat elé vetik magukat. Az ügy kivizsgálását egy nyomozócsoport kapja meg. Ki kell deríteniük, vajon bűntény történt-e, vajon az egyre szaporodó fura öngyilkosságok mögött valami összeesküvés áll-e? Nem lehet, hogy gyilkosságok ezek a furcsának tűnő esetek? Vajon létezik-e az Öngyilkosok Klubja, vagy csak egy internetes pletyka az egész? És ha létezik, mi készteti arra a tagjait, hogy véget vessenek életüknek?  Az ötletért sajnos nem kellett messzire mennie. A szigetországban ténylegesen előfordultak már ilyen és ehhez hasonló esetek, -világszerte elhíresültek és kevésbé hírhedtek is,- sokan meghaltak már így, többek között az író-rendező egyik legjobb barátja is, kinek megmagyarázhatatlan öngyilkossága szintén inspirálta a szerzőt ebben a mozifilmben.  Bár a film díjnyertes alkotás, de aki nem ismeri ezt a világot, -mondjuk bizonyos színek és egyéb, például a buddhista szimbólumok értelmét és jelentőségét-, azok kevésbé fogják érteni, vagy értékelni a látottakat. Az igazság az, hogy a "Japán lélek" túl sok mindenben különbözik a nyugati, (-európai) és az amerikai civilizációban szocializálódott emberektől, ezért számunkra sokszor furcsa lehet, amit és ahogyan bemutat/elmesél... Sokaknak viszont segített kilábalni abból a depresszióból, ami miatt majdnem véget vetettek az életüknek.